Baranya és Pécs Európa Gasztronómiai Régiója 2025

Múlt és Örökség

A vidék szépségei mellett Baranya megye múltjában is érdemes elkalandoznunk, ugyanis ez a tájaihoz hasonló változatosságot mutat. A Pécstől nyugatra terpeszkedő Jakab-hegy földsáncait még a vaskor népei emelték, hogy innen uralják a környéket. Laktak itt a tájnak nevet adó pannonok, déli illírek és ködbe burkolózó kelták, ám a térségen igazi nyomot a Claudius császár idején megérkező római légiók hagytak. A Duna partján felépített limes őrtornyai mögött jól kiépített utakon érkeztek a birodalom veteránjai. Ekkor épült Pécs helyén az antik Sopianae, és Valeria provincia mérnöki módon megépített villáiban kifinomult római élet folyt.

Múltunk gazdagsága //

Még a római korban vetették meg lábukat a régióban a keresztények, kezdték Sopianae temetőjében megépíteni sírkamráikat, me- lyek ma a világörökség kitüntetett emlékei. Megfordultak a környéken Attila hunjai, szorgos kezek építettek templomot maguknak a mai székesegyház helyén a Karoling-korban. Az első ezredforduló környékén már a magyarok lakták Baranya jó részét, és a nyugatról érkező hittérítők adtak új nevet Pécsnek. Így lett Sopianaeból Quinqueecclesiae, ahol 1009-ben István királyunk püspökséget szervezett. Tőle néhány kilométerre Pécsvárad, akkori nevén Mons Ferreus kolostorában bencés szerzetesek élték mindennapjaikat. Gyűjtötték a Mecsek füveit, telepítették az itáliai és francia szőlővesszőket. A középkor végén halban és borban gazdag vidék volt ez, ám virágzásának véget vetett az Oszmán Birodalom hódítása. 1526-ben a Baranya megyei Mohács mellett legyőzték a magyar seregeket, majd 1543-ban az oszmán seregek megszállták az ország középső részét, így ez a régió is százötven évre idegen uralom alá került. Nekik épültek a dzsámik, szerájok és fürdők Pécsett, Siklóson és Szigetváron, melyek közül néhány ma is megtekinthető.

Az oszmán időkben érkeztek erre a vidékre ortodox szerbek, a mohácsi sokácok, akik azóta a megye életének szerves részévé váltak, és kultúrájuk továbbgazdagítja a régió sokszínű örökségét. E kor emléke a mohácsi busójárás, a tavaszváró, téltemető népszokás, termékenység-varázsló ünnep, egyben a sokácok farsangi maszkos felvonulása, 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség listáján, 2012-től pedig hungarikumnak számít.
A visszafoglaló háborúk (1683–1699) után a megye arculata csak tovább gazdagodott a nagyarányú sváb beköltözéssel. Az új telepesek fáradságos munkával birtokba vették az elpusztult területeket, új falvakat emeltek, és nagyban meghatározták a városok mindennapjait is. Melléjük érkezett a vállalkozó szellemű zsidóság, akik szorgos kereskedőként megvetették lábukat a megye szinte összes forgalmasabb településén Szigetvártól Mohácsig.

Nem kétséges..

hogy 18–19. század a megye nagy virágkorát hozta el. Szorgos sváb telepesek révén épültek az üveghuták, kemencék és fűrészmalmok a Kelet-Mecsekben és megjelent Pécsett az első sörfőző mester. Egyszerre fejlődött az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Ennek jele volt a Zsolnay Vilmos által alapított porcelángyár, amely porcelánjaival illetve különleges eozinjával hamar világhírű lett, és a gyáralapító 1878-ban megkapta a párizsi világkiállítás nagydíját is.
Talán az Osztrák–Magyar Monarchia kora jelentette a megye utolsó nagy virágkorát. A 20. század ugyanis sok megrázkódtatást okozott a régiónak. A trianoni békediktátum 1920-ban átrendezte a határokat, és elszakította a Drávaszög lankáit, majd a második világháború és az azt követő megtorlások széttépték a társadalom szövetét. Megritkult a svábság és a zsidóság, és hiányuk máig érződik a megye kulturális és gazdasági életében. Az üresen maradt házakba szülőföldjükről elűzött bukovinai székelyek és felvidéki magyarok költöztek.

Baranya különleges, sokszínűségen alapuló karaktere azonban, ha elmosódva is, de megmaradt, és a szocializmus negyven éves társadalomkísérlete után az elmúlt három évtized szerencsére már az újrakezdésről szólt. A régió ma is Pannónia kapuja a Balkán, az Alföld illetve az Adria felé.
Baranya különböző intézményei ma gondosan ápolják ezt a sokszínű történelmi örökséget. A régmúlt históriája iránt érdeklődőket a Mohács melletti Sátorhelyen 1976 óta várja a Mohácsi Nemzeti Emlékhely. Az 1526. évi mohácsi csata tömegsírjai felett létrejött sírkert minden szeglete szimbólumokkal teli: a Szent Korona alakú új fogadóépület, a fafaragó mesterek által készített sírjelek és a halottak lelki üdvéért megcsendülő lélekharang, hogy 2026-ra, a csata 500. évfordulójára méltó megemlékezések színtere lehessen az emlékpark.

Szigetvár városa 1833 óta állít emléket Zrínyi Miklósnak és hős katonáinak. A városka lakóinak és civil szervezeteinek is köszönhetően az egykori Zrínyi Emlékünnepség mára az egész kistérséget megmozgató, többnapos ünnepségsorozattá nőtt, látványos hadijátékokkal, nagyszabású színházi előadásokkal is ápolva a történelmi hagyományt.

Az ősszel megrendezett Pécsváradi Leányvásár a párválasztó, vendégfogadó vigalomból országosan ismert kulturális nagyrendezvénnyé lett az elmúlt három évszázad alatt.
Igazi családi program a középkori lovagi tornákat is megelevenítő, csatajelenetektől és trubadúroktól hangos Várfesztivál Siklóson; aki pedig Bikal felé veszi az útirányt, Magyarország első tematikus élményparkjában kóstolhat bele a reneszánsz életérzésbe.

Épített Örökség

Most nézzük meg azt a sokszínű épített örökséget, amely ma körbevesz bennünket, és gazdagsága okán szinte lehetetlen összefoglalni röviden. Elég csak Pécsett végigsétálni a belvárosban, és megnézni egymás után az ókeresztény emlékeket a 9. századi alapokon nyugvó székesegyházat, a késő középkori kapubástyát, az úgyneve zett Barbakánt. Ettől alig pár száz méternyire áll a Jakováli Hasszán pasa-dzsámi, illetve a Gázi Kászim pasa által emelt monumentális épület a város főterén. Majd következnek a barokk stílusban emelt templomok, a klasszicista polgárházak és a szecessziós paloták. Pécsett tehát minden korszak képviselteti magát.

Pécs városából kilépve Mánfán, Cserkúton, Kővágószőlősön ezer éves templomokat csodálhatunk meg, Pécsváradon hatalmas apátsági kolostorvár áll. Tőle alig pár kilométerre pedig a Máré-vár falai magasodnak, ahol ma megújult kiállítás várja a látogatókat.

Siklóson a késő középkor világába repít bennünket a Perényiek igényes kastélya, Szászváron a pécsi püspökök középkori gazdagságával találkozunk, Szigetváron a Zrínyiek hősiességéről mesélnek a falak, ahol harmincszoros török túlerővel nézett szembe a maroknyi védősereg.

A barokk vallásosság szerelmesei elzarándokolhatnak Máriagyűd csodálatos templomába, elidőzhetnek Máriakéménden vagy éppen Magyaregregy 19. századi kegyhelyén, a csodatevő forrás lábánál.

Azoknak sem kell csalódniuk, akik a kilátók szerelmesei. Ma már a mecseki táj szerves része a Pécs felett magasodó TV-torony, a tubesi János-kilátó és a Sós-hegyi kilátó, a frissen megújult Zengő-kilátó és a nagyharsányi szoborparkot körülölelő sétány egyaránt.

Baranya megye gazdasága ősidőktől kezd-ve a természeti értékeken alapult. Hegyeiből köveket bányásztak, ennek nyomait a Szársomlyón ma is megfigyelhetjük. A Mecsek kisebb kibúvásaiban évszázadokon át vasat és nemesfémet találtak a szerencsések.

A 20. század közepén a feketeszén és az urán számított a hegyek legfontosabb kincseinek. Az erdők rengetegeiben hamuzsírt és üveget készítettek, a Kelet-Mecsekben ma is fellelhetők emlékei.

A gyors folyású vizek szorgos malmokat hajtottak a Dunán, a Dráván és a Mecsek kisebb-nagyobb patakjain egyaránt. Ennek állít emléket a Csele patakon a helyreállított ma is működő Szent Miklós Vízimalom és a mellé épített, a világon egyedülálló taposómalom.

Támogatás

Együtt a közös sikerekért

Cím

Civil Közösségek Háza
7624 Pécs, Szent István tér 17.

Email

info@baranyagastro.hu